Sziasztok! Mint tudjátok, mostantól nem csütörtökön, hanem kedden jön az új rész. Remélem nem gond.;)
A komikat illetően, nagyon szépen köszönöm, a 9 pipát, és a három megjegyzést. Hát... egyiknél se értük el a két számjegyet, de örülök, hogy legalább ti tartjátok bennem a lelket.
A résszel kapcsolatban pedig... hát... mit is fűzhetnék hozzá? XD Eléggé +18-as. :D
Jó szórakozást kis perverz írópalántáim... :X
xoxo
N.
- Szeretlek – mondta Rob
mélyen a szemembe nézve. A szemeim kikerekedtek a csodálkozástól. Azt tudtam,
hogy kedvel engem, de azt nem gondoltam volna, hogy... szeret... most miért is
agyalok ezen? Hiszen, itt fekszek egy adonisz alatt, aki szeret engem, és most
vallotta be élete egyik legrosszabb de egyben legcsodásabb fejezetét. Ezt nem
lehet viszonzás nélkül hagyni...
- Én is téged –
válaszoltam, mire Rob láthatóan megkönnyebbűlt.
És ekkor történt valami. Fogalmam sincs mi történt velem. Még sosem éreztem
ilyet. Olyan kellemes és bizsergető érzés... s
ekkor Rob ismét az ajkaimra vetette magát. Lágy volt a csókja, és törődő. Igyekeztem én is ugyanolyan
odaadással csókolni őt, mint ő
engem, de ezt nem lehetett valami könnyen elérni. De úgy látom, ez nem zavarja őt, mert kemény vágya ismét lüktető
középpontomnak nyomódott. Nekem ennyi is elég volt, mert odalent éreztem, hogy
teljesen nedves vagyok. Csókunk kezdett ismét egy kicsit vadabbá válni,
olyannyira, hogy már szinte téptük egymás ajkait. Rob még mindíg felettem volt,
és azon ügyködött, hogy minél hamarabb megszabadítson a fránya felsőmtől, én meg a
nadrága fogságából akartam kiszabadítani őt. Mikor
mindketten sikerrel jártunk, fordítottunk a helyzeten, így én voltam felül, s
sikernek könyveltem el, hogy egy rántással sikerűlt
leszednem róla az inget, anélkűl, hogy
akár az egy gomb elszakadt volna... :D Ismét az ajkaira vetettem magam, majd
egy – sokadik – szenvedélyes csók után lejjebb kezdtem araszolni, s a nyakát
majd a mellkasát borítottam be csókjaimmal, amit Rob sohajtozva tűrt. Amint ránéztem az arcára, egy másik érzés vette át
uralmát felettem. A szenvedély és a tisztelet keveredett bennem. Tiszteltem őt, azért mert itt van, annak ellenére, hogy mennyi
megpróbáltatás érte őt eddig. És mert képes volt
felnevelni egy kislányt egyedül, aki, ha fele annyira kedves mint az apuci,
akkor nyert ügyem lesz vele is. :P
Nem tudtam tovább ezen agyalni,
mert Rob fölém kerekedett, és megfosztott a nadrágomtól, s mikor már csak egy
alsóneműben
felküdtem alatta, ő is végigcsókolta a testemet, ami
úgy remegett erős férfias karjai között mint a
nyárfa levél. Miután a melltartóm is a földön landolt ajkaival
becézgetni kezdte így is kőkemény
bimbóimat. Nyöszörögtem, és néha-néha sikítoztam a rám törő
vágytól. Úgy éreztem, hogy felrobbanok, ha most rögtön nem kapom meg Őt.
- Neh... ohh... neh
kínozz... – kérleltem Őt egy kicsit akadozva, és nyöszörögve. Ohh, ez a pasi...
egy igazi csődör az ágyban. Szerencsére megkímélt engem, ezért megszabadítva
minket az utolsó felesleges ruháktól is, belémhatolt. A hátam ívbe feszűlt, és egy hangos sikítás hagyta el az ajkaim, amire Rob
egy férias morgással felelt. S miközben pumpált hol ajkaimat, hol a nyakamat
becézgette lágy csókjaival. Minden egyes lökéssel egy-egy sóhajt csalt ki belőlem, persze ő se bírta ki hangok nélkül. A szobát
hangos zihálások és férfias morgások töltötték be. Azt hiszem ez életem legjobb
szeretkezése. Rob olyan gyengéd, és törődő. Az a nő, aki nem
szeretne egy ilyen adoniszt maga mellé, az vagy hülye, vagy a saját neméhez
gerjed... :D
Éreztem, hogy közel a vég mindkettőnknél, ezért Rob fenekébe markolva ösztönöztem őt gyorsabb ritmusra, amit ő
nem volt rest megadni.
Én egy hangos sikítást, míg
Rob egy férfias kiáltást hallatott, amit a vállam harapdálásával próbált
tompítani, mikor elért bennünket a mindent megsemmisítő
extázis. Kézzel s lábbal szorítottam magamhoz Rob testét, hogy egy centivel se
merjen távolodni tőlem, s így próbáltam lenyugodni. Kielégültnek, és boldognak
éreztem magam. Mikor Rob látta, hogy nem vagyok hajlandó őt
elengedni helyet cseréltünk, így én voltam felül. Percekig feküdtem
rajta, mikor jobbnak láttam lemászni róla, mert nem szép dolog másokon
tehénkedni... XD
Egymással szembe fordúltunk,
és percekig, sőt, talán órákig néztük egymást,
mikor Rob megszólalt
- Igaz? – fogalmam
sincs mire értette ezt
- Micsoda? – kérdeztem vissza.
Rob arcában szerelmet véltem felfedezni. Tiszta és őszinte
szerelmet. Pedig alig egy hónapja járunk... igaz, én is szeretem őt. Nagyon!
- Az hogy szeretsz? Vagy
azt csak a pillanat hevében mondtad? – nah ez egy kicsit fájt. Lehet, hogy nem
bízik az érzéseimben. Az is lehet, hogy ő
sem szeret engem. Óhh, ugyan már! Akkor miért mondta volna el, hogy mi történt
vele? Hogy, hogy járt az előző szerelmével. Lehet, hogy attól fél, hogy én is úgy fogok
járni mint Katherina? Majd kiderűl. Most inkább
nem kezdek el kötekedni. Ahoz most túl fáradt vagyok. :P
- Igen Rob. Szeretlek. Teljesen
elbűvöltél, mindeneddel. A külső és a belső
tulajdonságokkal egyaránt. És felnézek rád. Azért, amiért képes voltál egyedül
felnevelni egy kislányt, és még egyetemre is járni.
- Nem voltam egyedül. A
húgom, Amanda a szomszédunkban lakik, és ő
vigyázott Vanessára, míg én az egyetem padjait koptattam.
- Ő
jóba van a szüleiddel? – lehet, hogy most egy kicsit tapintatlan voltam, de
nagyon kíváncsi vagyok az életére.
- Nem. Amikor megtudta,
hogy mi történt Katherinával, ott hagyta a családi házat, és ideköltözött
hozzám New York-ba. Nem állt szándékomban összeugrasztani őket.
A szüleim mindíg jönnek látogatóba hozzánk, hogy lássanak minket és
Vanessat, de ilyenkor Amanda vagy elutazik valahova, vagy elmegy bulizni...
neki mindegy mit csinál csak a szülei közelében ne legyen.
- És te? Te milyen
viszonyban vagy velük?
- Elég jóban. Én szeretem
őket, és nem vádolom semmivel sem őket. Hiszen, ez nem az én családom hibája, hanem a Pierce
családé.
- S miért nem próbálod őket kibékíteni?
- Próbálom. Már vagy
négy éve próbálom, de nem megy. Amanda túl makacs – hát igen, sajnos van ez
így... mit meg nem adnék ha segíthenék nekik. De nem szeretnék beleavatkozni,
mert akkor nagy esélye van annak, hogy Rob minden lében kanálnak tartana, így,
inkább külső szemlélőként
figyelem az eseményeket, és ha Robnak szüksége lesz rám, akkor én ott leszek
neki.
Még pár percet
beszélgettünk, majd mindketten hullákat megszégyenítő
módon álomba szenderűltünk...
Hááát mit is mondjak erre?!......................................Nagyon szuper, akárcsak a többi! El kell áruljam, hogy már nagyon vártam a +18-as részt, ahogy te fogalmaztál!! Megérte várni, mert profi módon írtad le! Gratula! Legalább ilyen jó legyen a többi feji is!! Puszika neked!!
VálaszTörlésSzia kicsi pervezem!
VálaszTörléste... atya szentúristen... azért ez a khm.. nem volt semmi... xD
Na és persze Kris dumái a gondolatában... hát szakadtam a nevetéstől. De jó értelemben.
Egyszerűen fantasztikus volt ez a rész...
De ... ááá Robot úgy lelőttem volna, mikor megkérdezte Kristől, hogy: Igaz?... Igaz, hogy szereti?
Bumm... nesze neked romantika...
xD
Nagyon, de nagyoooonnnn imádtam ezt a részt is. ;)
Kíváncsian várom a folytatást.
Csóka:Dóry
Szia Noémi! Nagyon tetszett a feji és a khm rész is.. XP Nagyon jól megírtad! :D Grat hozzá... :D Örülök, neki, hogy Rob és Kris végre bevallották egymásnak az érzelmeiket :D Már nagyon kíváncsi vagyok, hogy Kris végre mikor találkozik, majd Vanessával... mert kíváncsi vagyok, hogy vanessa és Kris hogy viszonyulnak majd egymáshoz! :D Na mind1 azt hiszem erre még várni kell egy kicsit, de se baj... :D A lényeg az, hogy a feji nagyon klassz lett :D Nagyon ügyesen megírtad! Még egyszer grat :D És nagyon várom a kövit! :D
VálaszTörlésSok puszi: Minie95
(L) :D xoxo
Szia!
VálaszTörlésÚgy tűnik én már csak így - 2-3 fejezetenként tévedek ide. Bocsi ezért.
Nagyon jó lett mindkettő. Kris végre megtudta, pontosan mi is történt, ami miatt egyedül neveli Vanessát. És ez a szeretkezés utána, istenem...
Jó volt, hogy utána még beszélgettek Rob életéről is. Ettől az egész még romantikusabb lett.
Várom a folytatást.
Ágika